"Drága olvasók!
Rettentően szégyenlem magam, amiért csak most írtam meg a következő részt. Már eltelt több, mint 1 év, de remélem nem haragszotok nagyon és szívesen olvassátok ezt is. :))
Ölel,
R. xx"
Az esküvő további részében is jól szórakoztunk. Hülyéskedtünk a srácokkal és Mike-kal rengeteget beszélgettünk. Nagyon csodálom azt a fiút. Elmesélte, hogy gimis korában az első sulijából kirúgták, mert elég csúnyán összeverekedett egy felsőbb éves sráccal. Annak a fiúnak agyrázkódása lett. Mike még neki is kemény diónak bizonyult, pedig a barátom szerint a srác egy kigyúrt állat volt.
A második sulija pedig vallásos volt, de ettől eltekintve jól érezte ott magát. Jobban tanult és a barátai is normálisabbak voltak.
Hajnalban már mindenki teljesen kész volt. Zacky és Johnny egymást támogatva ugráltak. A háttérben Misfits szólt.
Mi Mikekal egy kis tó mellett ültünk egy padon. Nem csináltunk semmi mást csak egymás szemét néztük és elvesztünk a másik tekintetében. Percek vagy talán órák teltek el így. Egyszer csak Mike megfogta a kezemet, majd közelebb hajolt és megcsókolt. A csókja váratlanul ért, de hihetetlenül csodás volt. A háttérben egy másik zenekar játszott éppen egy lassú dalt.
Rettentően szégyenlem magam, amiért csak most írtam meg a következő részt. Már eltelt több, mint 1 év, de remélem nem haragszotok nagyon és szívesen olvassátok ezt is. :))
Ölel,
R. xx"
Az esküvő további részében is jól szórakoztunk. Hülyéskedtünk a srácokkal és Mike-kal rengeteget beszélgettünk. Nagyon csodálom azt a fiút. Elmesélte, hogy gimis korában az első sulijából kirúgták, mert elég csúnyán összeverekedett egy felsőbb éves sráccal. Annak a fiúnak agyrázkódása lett. Mike még neki is kemény diónak bizonyult, pedig a barátom szerint a srác egy kigyúrt állat volt.
A második sulija pedig vallásos volt, de ettől eltekintve jól érezte ott magát. Jobban tanult és a barátai is normálisabbak voltak.
Hajnalban már mindenki teljesen kész volt. Zacky és Johnny egymást támogatva ugráltak. A háttérben Misfits szólt.
Mi Mikekal egy kis tó mellett ültünk egy padon. Nem csináltunk semmi mást csak egymás szemét néztük és elvesztünk a másik tekintetében. Percek vagy talán órák teltek el így. Egyszer csak Mike megfogta a kezemet, majd közelebb hajolt és megcsókolt. A csókja váratlanul ért, de hihetetlenül csodás volt. A háttérben egy másik zenekar játszott éppen egy lassú dalt.
Aztán bevezetett a táncoló párok közé, majd a kezét a derekam köré fonta, az én kezem pedig a vállán pihent, közben szorosan magához húzott, így teljesen egymáshoz voltunk simulva. Nyakamhoz préselte ajkait, és forró csókokat nyomott rá. Enyhe bizsergés futott végig rajtam, majd megragadtam az ingje gallérját és megszorítottam, arcomat a vállának nyomtam és mélyen beszívtam az illatot, ami a legédesebb volt számomra. Ahogy az öblítő és a parfüm illata keveredett, valami fenséges volt. Az arcomhoz hajolt és ajkai enyhén hozzányomódtak a bőrömhöz.
-Lucy...te vagy a legeslegszebb véletlen az életemben.
-Ezt én is mondhatnám. Nem gondoltam volna, amikor idejöttem. - mosolyogtam és őszintén hálás voltam annak, aki ezt összehozta nekem. -Nem bántad meg, hogy szakítottál Hayleyvel?
-Hé, figyelj, szép volt vele minden, de az utóbbi időben kezdett ellaposodni a dolog. Ő kiszemelte magának az öcsédet, ami nem volt túl jó érzés, de elfogadtam. Nem kényszerítettem soha senkit, hogy szeressen. - meredt a távolba, szemei enyhe csalódottságot kérdeztek, minek hatására akaratlanul is magamhoz öleltem a testét, amilyen erősen csak tudtam.
Amikor először megláttam őt a színpadon, még halvány fogalmam sem volt,hogy pont vele lesz közös a jövőm. Még ha nem is örökké, de egy huzamosabb ideig szerettem volna magam mellett tudni. Furcsa, hogy egy üvegezős parti hozott minket össze, ahol szinte mindenki illuminált állapotban volt. Nem a legromantikusabb szerelmi történet, de nekem megfelelt.
Oldalra fordítottam a fejem, ahol megpillantottam az édes kis párocskát. Dave szeméből sugárzott a gyűlölet, amit talán nekem,talán Mikenak szánt. Eszembe jutott, hogy a konfliktus a banda rovására megy, de nem óvodások már, képesek megoldani.
Később az egész csapatunk egybegyűlt, és indulni akartunk haza. Persze még a sofőrünk nem érkezett meg, így addig megbeszéltük, hogy amíg nem lesz meg mindenki, elfoglalhatjuk magunkat. Mike elment megkeresni Jimmyt, addig én leültem egy padkára. Gondoltam elszívok egy cigit. Nem dohányoztam rendszeresen, de volt, amikor kifejezetten jól esett a nikotin a szervezetemnek. Merengésemet megzavarta, hogy valaki leült mellém. Oldalra néztem, de igazán nem lepődtem meg, amikor Dave nézett vissza rám.
-Van egy cigid számomra? - kérdezte enyhe keserűséggel a hangjában. Elég megviseltnek látszott az arca. Odanyújtottam neki a dobozt, amiből kivett egy szálat és meggyújtotta.
-Mi bajod? - kérdeztem közönyösen, miközben előre meredtem. Nem az volt a helyzet, hogy nem szerettem, mert igenis vágytam arra, hogy újra együtt lehessek vele, de nem láttam értelmét.
-Hogy érted?
-Látom az arcodat. Elég nyúzottnak tűnsz. Vagy csak a sok alkohol zavart be? - fordítottam felé a fejem,mire halványan elmosolyodott.
-Látod Mitchellet? -bökött a szőke lány felé, aki elég szépen elszórakozott egy másik sráccal. Bólintottam. -Semmit nem változott. Gimiben én voltam az, akit annyiszor hülyíthetett, ahányszor akart, persze hivatalosan soha nem voltunk együtt, csak egy éjszakás kapcsolatom volt vele. Bár ő ezt többnek gondolta. Minden héten másik sráccal bújt ágyba. Jó csaj meg minden, de nekem nincs szükségem arra,hogy ezt csinálja.
-Szóval? - hangom nem változott. Próbáltam azt mutatni, hogy mennyire nem érdekel már az egész. Tudtam, hogy mi lesz Dave válasza.
-Szóval..Tudod szar érzés azt látni, hogy az a lány, akit annyira szeretek és odaadnám érte akár az életemet is, mással táncol, más kezét fogja, mást csókol. - motyogta. Szavai leperegtek rólam. Nem tudott már érdekelni az, hogy hogy sajnáltatja magát. Egyszerűen a gyomrom jött fel tőle.
-Figyelj. Hányszor kell még elmondanom, hogy ezt egyedül magadnak köszönheted. Nem nekem, nem Mikenak, csak egyedül magadnak. Ezt te rontottad el. - fújtam ki a füstöt,majd elnyomtam a cigit és felálltam és elindultam megkeresni a srácokat.
-Te könyörögtél azért, hogy próbáljuk meg együtt. Egy nap az rohadtul nem elég szerintem! - szólt utánam.
-Ugyan már Dave!Hülye voltam. Különlegesnek hittelek. Hiba volt. Rohadtul nem vagy különleges. Nem ismerlek. Tény, hogy iszonyat jól nézel ki és bármelyik másik lány a karjaidba vetné magát, amint meglát, sőt még a lábát is szétnyitná neked, de én nem. Válassz mást, engem pedig felejts el. Nem szeretnék többet erről beszélni. - emeltem fel a hangomat, amivel magunkra vontam a maradék ember figyelmét, de nem igazán érdekelt.
-Kérlek Lucy. Csak adj egy második esélyt.
-Nem, Dave. Az nem esély lenne, hanem szerelem, de én nem vagyok szerelmes beléd.
Ennél a mondatnál lehajtotta a fejét és nem szólt mást. Lehet,hogy baromság volt, de megsajnáltam, ezért leguggoltam hozzá.
-Ha akarod lehetünk barátok, de hagyjuk ezt a szerelem dolgot. Ahogy már mondtam igazad volt, különbözünk egymástól, legalábbis belülről. - fogtam meg a kezét, mire rám nézett. A szívem kihagyott egy ütemet és talán levegőt is elfelejtettem venni.
A szemei könnyesek voltak és nagyon bánatosak. Láttam, hogy őszintén megbánta a dolgot és tényleg szeretett volna újrakezdeni velem mindent. De nem gondoltam meg magam.
-Rendben. Elfogadom, de ígérd meg, hogy szólsz ha meggondoltad magadat. Én várni fogok rád. Mindig. - ölelt magához szorosan. Visszaöleltem és egy kő esett le a szívemről a megkönnyebbüléstől.
-Ezt én is mondhatnám. Nem gondoltam volna, amikor idejöttem. - mosolyogtam és őszintén hálás voltam annak, aki ezt összehozta nekem. -Nem bántad meg, hogy szakítottál Hayleyvel?
-Hé, figyelj, szép volt vele minden, de az utóbbi időben kezdett ellaposodni a dolog. Ő kiszemelte magának az öcsédet, ami nem volt túl jó érzés, de elfogadtam. Nem kényszerítettem soha senkit, hogy szeressen. - meredt a távolba, szemei enyhe csalódottságot kérdeztek, minek hatására akaratlanul is magamhoz öleltem a testét, amilyen erősen csak tudtam.
Amikor először megláttam őt a színpadon, még halvány fogalmam sem volt,hogy pont vele lesz közös a jövőm. Még ha nem is örökké, de egy huzamosabb ideig szerettem volna magam mellett tudni. Furcsa, hogy egy üvegezős parti hozott minket össze, ahol szinte mindenki illuminált állapotban volt. Nem a legromantikusabb szerelmi történet, de nekem megfelelt.
Oldalra fordítottam a fejem, ahol megpillantottam az édes kis párocskát. Dave szeméből sugárzott a gyűlölet, amit talán nekem,talán Mikenak szánt. Eszembe jutott, hogy a konfliktus a banda rovására megy, de nem óvodások már, képesek megoldani.
***
Később az egész csapatunk egybegyűlt, és indulni akartunk haza. Persze még a sofőrünk nem érkezett meg, így addig megbeszéltük, hogy amíg nem lesz meg mindenki, elfoglalhatjuk magunkat. Mike elment megkeresni Jimmyt, addig én leültem egy padkára. Gondoltam elszívok egy cigit. Nem dohányoztam rendszeresen, de volt, amikor kifejezetten jól esett a nikotin a szervezetemnek. Merengésemet megzavarta, hogy valaki leült mellém. Oldalra néztem, de igazán nem lepődtem meg, amikor Dave nézett vissza rám.
-Van egy cigid számomra? - kérdezte enyhe keserűséggel a hangjában. Elég megviseltnek látszott az arca. Odanyújtottam neki a dobozt, amiből kivett egy szálat és meggyújtotta.
-Mi bajod? - kérdeztem közönyösen, miközben előre meredtem. Nem az volt a helyzet, hogy nem szerettem, mert igenis vágytam arra, hogy újra együtt lehessek vele, de nem láttam értelmét.
-Hogy érted?
-Látom az arcodat. Elég nyúzottnak tűnsz. Vagy csak a sok alkohol zavart be? - fordítottam felé a fejem,mire halványan elmosolyodott.
-Látod Mitchellet? -bökött a szőke lány felé, aki elég szépen elszórakozott egy másik sráccal. Bólintottam. -Semmit nem változott. Gimiben én voltam az, akit annyiszor hülyíthetett, ahányszor akart, persze hivatalosan soha nem voltunk együtt, csak egy éjszakás kapcsolatom volt vele. Bár ő ezt többnek gondolta. Minden héten másik sráccal bújt ágyba. Jó csaj meg minden, de nekem nincs szükségem arra,hogy ezt csinálja.
-Szóval? - hangom nem változott. Próbáltam azt mutatni, hogy mennyire nem érdekel már az egész. Tudtam, hogy mi lesz Dave válasza.
-Szóval..Tudod szar érzés azt látni, hogy az a lány, akit annyira szeretek és odaadnám érte akár az életemet is, mással táncol, más kezét fogja, mást csókol. - motyogta. Szavai leperegtek rólam. Nem tudott már érdekelni az, hogy hogy sajnáltatja magát. Egyszerűen a gyomrom jött fel tőle.
-Figyelj. Hányszor kell még elmondanom, hogy ezt egyedül magadnak köszönheted. Nem nekem, nem Mikenak, csak egyedül magadnak. Ezt te rontottad el. - fújtam ki a füstöt,majd elnyomtam a cigit és felálltam és elindultam megkeresni a srácokat.
-Te könyörögtél azért, hogy próbáljuk meg együtt. Egy nap az rohadtul nem elég szerintem! - szólt utánam.
-Ugyan már Dave!Hülye voltam. Különlegesnek hittelek. Hiba volt. Rohadtul nem vagy különleges. Nem ismerlek. Tény, hogy iszonyat jól nézel ki és bármelyik másik lány a karjaidba vetné magát, amint meglát, sőt még a lábát is szétnyitná neked, de én nem. Válassz mást, engem pedig felejts el. Nem szeretnék többet erről beszélni. - emeltem fel a hangomat, amivel magunkra vontam a maradék ember figyelmét, de nem igazán érdekelt.
-Kérlek Lucy. Csak adj egy második esélyt.
-Nem, Dave. Az nem esély lenne, hanem szerelem, de én nem vagyok szerelmes beléd.
Ennél a mondatnál lehajtotta a fejét és nem szólt mást. Lehet,hogy baromság volt, de megsajnáltam, ezért leguggoltam hozzá.
-Ha akarod lehetünk barátok, de hagyjuk ezt a szerelem dolgot. Ahogy már mondtam igazad volt, különbözünk egymástól, legalábbis belülről. - fogtam meg a kezét, mire rám nézett. A szívem kihagyott egy ütemet és talán levegőt is elfelejtettem venni.
A szemei könnyesek voltak és nagyon bánatosak. Láttam, hogy őszintén megbánta a dolgot és tényleg szeretett volna újrakezdeni velem mindent. De nem gondoltam meg magam.
-Rendben. Elfogadom, de ígérd meg, hogy szólsz ha meggondoltad magadat. Én várni fogok rád. Mindig. - ölelt magához szorosan. Visszaöleltem és egy kő esett le a szívemről a megkönnyebbüléstől.
***
-Mike.
-Igen? Baj van? - fogta meg a kezemet.
-Nem csak szerinted Dave most mit fog csinálni? Úgy értem rohadtul nem érdemli meg, hogy Mitchelle ezt csinálja vele. - néztem a sötét plafont.
-Ne törődj vele. Dave talpraesett fickó, a csajok imádják. Tuti hamarosan talál valakit magának. - ölelt át erősen.
-De akkor is. Olyan elkeseredettnek tűnt. Aggódok érte. - sóhajtottam egy nagyot, de válasz már nem érkezett rá. Hamarosan halk hortyogást hallottam Mike felől. Elaludt. Elmosolyodtam és hozzábújtam.
***
-Komolyan mondod? - csillant fel a szemem és a szívem majd kiugrott a helyéről.
-Persze, már eleget tudsz ahhoz. Szóval hajrá! - adott egy puszit a számra Mike.
Amikor az életem azon szakaszához értem, hogy azt csinálhattam, amit mindig is akartam, hihetetlenül boldog voltam.Legszívesebben mindenkinek elmondtam volna, kikürtöltem volna az egész világnak, hogy végre tetoválhatok.
-Én leszek az első. - állított elém Dave.
-Rendben,foglalj helyet. - ő leült én pedig megrajzoltam azt a szörnyet, amit adott. Nem igazán tudtam, miért pont egy szörnyet akart, de nem kérdeztem. Egy kicsit úgy nézett ki, mint a Szellemirtók c. filmből az a kis zöld dolog.
Lefertőtlenítettem a vállát, megtöröltem, ahogy tanultam Miketól.
Rásimítottam a vállára a papírt, majd lehúztam. A körvonalak teljesen jól látszódtak. Alig vártam, hogy elkezdhessem. A tű berregve jelezte, hogy készen áll ő is. Belemártottam a fekete festékbe és elkezdtem csinálni. Hihetetlenül nagy mámor járta át minden porcikámat. Leírhatatlan érzés volt.
-Szólj ha nagyon fáj, rendben? - mosolyogtam a srácra, aki nézte, ahogy dolgozok.
-Csináld csak. Szólok ha valami nem oké. - kacsintott. Bólintottam és folytattam tovább.
Bő másfél órába telt, mire elkészültem az egésszel. Lefújtam, hogy ne fertőződjön el, aztán leragasztottam.
-Készen vagy. - álltam fel és Davere néztem.
-Hűha. Innen jól néz ki. - nézte a vállát, miközben odavezettem a tükörhöz, ahol jobban szemügyre vette, majd hirtelen felém fordult és megölelt.
-Lucy, ez rohadt jó lett! Köszönöm!
-Igazán örülök, remélem máskor is jössz hozzám tetkót csináltatni. - adtam az arcára egy puszit, majd elnevettem magam. Igazán boldog voltam, hogy jól sikerült a legelső munkám, ezért gondoltam felhívom anyut és elújságolom neki a jó hírt.
Tárcsáztam a számot, kicsöngött, de nem az történt, amire számítottam.
To be continued...
